Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

NAPI KISOKOS - Sémák...

2018.02.01

Az egészséghez vezető sémák...

 

A egészségi állapotunkban, a hangulatunkban, a túlsúlyunkban és az életminőségben nagy szerepe van az idegrendszernek.

 

Az egészségtudatos magatartás, vagyis az, hogy EGÉSZSÉGESEBBEN AKAROK ÉLNI, döntéssel indul és tanulható. A jó szokásaink kialakítása az idegrendszer automatikus folyamataira épül. Egy-egy szokás sémaként raktározódik el az agyunkban és életünk jelentős részét ezen sémák uralják napjaink 40-50%-ában. Ez azt jelenti, hogy hasonló szituációkban rendre ugyanúgy viselkedünk – előre el van döntve, hogy mit és hogyan fogunk csinálni. Ilyen például az, hogy valaki mit szeret vacsorázni vagy épp milyen dolgokat vesz a boltban. Ez lehet tudatosan tervezett, de akár önkéntelen is abból a szempontból, hogy pld. én szeretem a vajat, ezért természetes része a bevásárlásaimnak a vaj. Ezek a szokások teszik lehetővé azt, hogy „pihentessük” az idegrendszert, azaz reflexből éljük a mindennapokat, nem agyaljuk túl a dolgokat.

 

Amikor belépek egy szupermarketbe, ritkán látok a bejáratnál gondolkodó nőket azon morfondírozva, hogy vajon mit fognak vásárolni. Bemennek, tudják mit akarnak anélkül, hogy legtöbb esetben étrend tervezéssel egybekötött lenne ez a vásárlás. Az agyunk ugyanis automatikusan keresi ezeket a lehetőségeket, mint egy fajta virtuális jegyzettár vagy videótár keresőben és előhívja az éppen aktuális lelki állapotunk vagy szokásunk alapján a megfelelő viselkedési/döntési formát. Ezek a gyakran ismétlődő tevékenységek akaratlanul hoznak létre röppályát az idegrendszerben észrevétlen módon, ugyanakkor teljesen észrevétlenül tudunk kialakítani új szokásokat is. Ezek a szokások rendkívül könnyen alakulnak függőséggé. Így lehetséges az, hogy valaki mindig a kakaós csigát vagy a pöttyös túró rudit veszi le a polcról, mint „kedvenc édességét”. Ez valójában egy sémaként elraktározott függőség, ami automatikusan ismétlődik a vásárlások alkalmával. Gyakran fordul elő az is, hogy valaki huzamos ideig rászokik egy élelmiszerre - pld. melegszendvics, tonhalsaláta, sportszelet. Képesek vagyunk hetekig ezeket enni, mert hirtelen rászokunk. Elraktározza az agy, hogy ez nekünk szimpatikus, megfelel és kialakul egy időszakos függőség. Aztán pár hét múlva történik egy váltás, keresünk új sémát. Ez így megy folyton.

 

Az életmódváltás terén ezekbe a sémákba kell beavatkozni. A változások bevezetése egy folyamat. Egy ember életében mindig a legnehezebb feladat az, hogy felismerje, változtatnia kell valamin. Gyakran érezzük ugyanis azt, hogy sokkal könnyebb az életünket úgy élni, ahogy eddig és minden változtatandó terv teher vagy új kihívás. Képesek vagyunk például hosszú ideig bent rekedni rossz kapcsolatokban, rossz munkakörben, rossz életkörülményekben, mert sokkalta nehezebb szembenézni a szükséges változtatandó tényekkel.

 

Három lehetséges megoldás van, amely leginkább mentális:

1. Változtatunk az élethelyzeten (tisztázunk magunkban hibákat, beszélünk erről másokkal: például belépünk egy ilyen közösségi csoportba, információkat gyűjtünk és feltárjuk a hibákat, de egyelőre csak bizonyos hibákat törlünk – nem veszünk fehér kenyeret, csak rozskenyeret).

 

2. Kilépünk az élethelyzetből (megváltoztatunk mindent, új szokásokat építünk a régiek helyébe: például felkeresünk egy szakembert és tudatosan új életmódot kezdünk teljesen új rendszerben – sport, diéta, stresszkezelés).

 

3. Beletörődünk a helyzetünkbe, de előbb utóbb ebbe lelkileg beleőrülünk (még nem vagyunk készen a cselekvésre, talán tudjuk, hogy változtatni kellene, és még segítségünk is lenne, de várat magára az a bizonyos „kattanás”.)

 

Következő rész

nyil.jpg

 

Hogyan tudjuk szabályozni a szervezet ezzel összefüggő működését?

 

@ducidívány